MOB beszámoló
Az olimpiai felkészülés állami támogatása 2009-ben 48%-al csökkent, majd a 2010-es állami támogatás összege kevesebb volt, mint a 2002-es év olimpiai felkészülésre juttatott forrásoknál.
Az olimpiai felkészülés válságba került, a sportági konzultációk során a 2009-es esztendőt , az olimpiai sportágak a túlélés évének nevezték.
Hiába igyekeztünk a sportági szakszövetségek jelentéseinek összegezésével levonni a pekingi tapasztalatokat. A szereplést befolyásoló tényezőket négy pontban foglaltuk össze.

1. A magyar sportegyesületi rendszer folyamatos leépülése,
2. Az edzők és sportszakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének jelenlegi alacsony szintje
3.  A pénzügyi források szük mértéke és időbeni elosztása
4.  A sportegészségügyi és sporttudományos háttér hiányosságai.

A kedvezőtlen helyzet sajnos azóta sem változott.
Az olimpiai felkészülés állami támogatása, amelyre - a sportági konzultációk során - a sportági vezetők beszámolóikban utaltak 2010-ben is változatlan marad.
2009. október 28 és 2010. május 18 között 34 olimpiai sportággal folytattunk szövetségi konzultációs beszélgetést. Egyetlen sportág – a gyeplabda –jelentette be, hogy nem kíván részt venni a londoni olimpiai játékokon.
A megbeszéléseken napirendjén a XXX. Nyári Olimpiai Játékok, valamint az I. Ifjúsági Olimpia felkészülési programjainak egyeztetése szerepelt. A sportági konzultációs anyagok elkészítéséhez szempont anyagot állítottunk össze, 13 kérdésre kértünk választ a sportági szakszövetségektől.
A MOB sportigazgatója által vezetett szakmai konzultációkon a szövetségek részéről az elnök, főtitkár, igazgató, és a felkészítést irányító szakemberek vettek részt, valamint meghívást kaptak az ÖM, az OSEI, a NUSI, a NUPI, a TF, és az NSSZ képviselői is.
A konzultációkon az egyes témakörökben elhangzottak alapján a legfontosabb tapasztalatok a következők

1. A MOB által megadott kritériumok szerint a szövetségek elvégezték az olimpiai kerettagok kategóriába sorolását, csak kiemelt világversenyeken elért eredménnyel rendelkező sportoló lehet a londoni olimpiai „A” keret tagja.
Jelenleg az olimpiai „A” kerettagok száma 372 fő, ami ebben az időszakban abszolút reális. Az elmúlt egy évben a sportági szakszövetségekben több változás történt a felkészítésben résztvevő szakemberek , valamint a szövetségek vezető tisztségviselőinek személyében.

2.  Általános megállapítás, hogy az olimpiai felkészülés állami támogatása elmarad a négy illetve nyolc évvel ezelőtti színvonaltól (mill. Ft):
2002: 1 193  /  2006: 1 340  /  2010: 1 157
A szövetségek későn kapják meg az állami támogatásokat, nincsenek tartalékaik, amivel  kieső időszakot áthidalhatnák, és a MOB sincs abban a helyzetben, hogy kölcsönöket nyújtson a szövetségeknek.
Nehézséget okoz az állami támogatás folyósításának ritmusa, ami nem veszi figyelembe  a szövetségek szakmai programját és így a szövetségek többizben bankhitelek  felvételére kényszerülnek.
Az elmúlt évben több sportág olimpiai keret-tag versenyzői saját költségen vettek részt . Nemzetközi versenyeken és edzőtáborozásokon, s maguk vásárolták meg felszerelésüket.
Néhány sportágban a már idén induló kvalifikációs versenyek rendkívüli anyagi terheket jelentenek a szövetségeknek..
A négyéves olimpiai felkészülési programok „fantom programok”, tervezhetetlenek,  az állami támogatások összegének kiszámíthatatlansága, és ütemezése miatt, mivel nem veszi figyelembe a sportszakmai igényeket.

3. Az edzők és sportszakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének alacsony szintje nagyban gátolja az elmélyült, tudományos igényű szakmai munkát. Hazánkban az állami edzők csak az utánpótlás-nevelés terén – NUPI program –vannak jelen, ott is csak csekély számban. A sportágak igényelnék legalább sportáganként egy edző állami közalkalmazotti státuszát. (állami edző)
A gazdasági bázisok elvesztése illetve beszűkülése, valamint a TF szakemberképzés során bevezetésre került bolognai rendszer okán az edzői pálya elvesztette vonzerejét.
Edzőink tömegét vesztette el a magyar sport, akiknek jelentős része külföldön dolgozik, és munkájukkal erősítik a hazai élgárda ellenfeleit.
Az olimpiai kerettagokat felkészítő edzőink részére a MOB a saját bevételeiből, a nehézségek ellensúlyozására létrehozta évi 60,0 millió Ft-os tőkével a Bay Béla edzői ösztöndíjat. A sportágak kérik a Patrónus program bővítését, a Nemzet Edzője cím létrehozását, valamint a Mesteredzői járadék beindítását.

4. Az olimpiai felkészülést, eredményességet nagymértékben hátráltatják a sportegészségügyi és sporttudományos háttér hiányosságai. Ezen a téren jelentős a lemaradás a világ élvonalától. A sportorvosi hálózat körül kialakult kaotikus állapot, valamint az OSEI jövőjét illetően kialakult bizonytalanság továbbá , táplálék kiegészítők, vitaminok hiánya jelentik ezeket a hiányosságokat.
Szövetségek javaslata szerint az olimpiai csapat mellé fel kell állítani egy sportegészségügyi és sporttudományos csoportot, amelyet orvos, gyúró, pszichológus, terepauta, kardiológus, terhelés-élettani, biomechanikai, táplálkozás-tudományi szakemberek alkotnának. Továbbá mágnes-terápiás ágyak, valamint savasodás mérésére szolgáló kézi készülékek beszerzését kérik.

5. A központilag irányított és sikeres olimpiai felkészülés alapja az önálló sportági létesítmény. Több olimpiai sportág nem rendelkezik központi létesítménnyel (judo, műugrás, sportlövészet, tenisz, taekwondo stb.), vagy ha rendelkezik, azok elavultak, korszerűtlenek. Lepusztult termekben, pályákon, uszodákban folyik a világversenyekre való felkészülés. Tata változatlanul az egyik legkedveltebb edzőtábori hely, de ma már a szövetségek számára magas az ára, sportlétesítményeinek színvonala nem tartott lépést a szállodai rész fejelődésével, és nem áll rendelkezésre elegendő fedett létesítmény sem .

6. A jelenleg NUPI programokban nem szereplő olimpiai sportágak - az esélyegyenlőség alapján - szeretnének bekerülni – a SPORT XXI, Bajnok és Csillag programokba. Az igény reális alapja, a megfelelő felkészülési lehetőség a bevezetésre kerülő nyári és téli ifjúsági olimpiára .

7. A sportdiplomácia terén a szövetségek váltakozó sikerekről és balsikerekről számoltak be. Néhány eredményes sportágunkban változatlanul nem rendelkezünk a világszövetségben megfelelő képviselettel. A szövetségek javaslata, hogy szükség lenne egy központi, állami forrásokból támogatott sportdiplomáciai keretre, amelyből fedezni lehetne a naptáregyeztetésekre, konferenciákra, kongresszusokra való kiutazás valamint hazai rendezésű sportdiplomáciai események költségeit.

8. A konzultációk során napirendre került a magyar sport és a média kapcsolata. Több sportági vélemény szerint a média háttérbe szorította az egyéni sportágakat, a televízió közvetítések rendezetlenek, az államilag támogatott siker sportágainknak egyre jobban meg kell küzdeni a képernyőre kerülésért, ezáltal szponzori bevételek helyett, nem a piaci alapokon nyugvó támogatásokat tudják megszerezni. A tradicionális siker sportágaink média megjelenésére a kiszámíthatatlanság és az egyediség jellemző.

9. Egyes sportágainkban – elsősorban labdajátékoknál – erőteljesen felmerült az egyéni – egyesületi – nemzeti érdek kérdése. Több sportágban prioritást élvez az egyesületi vagy egyéni érdek a nemzeti érdekkel szemben, a szövetség vezetése kiszolgáltatott.

10. Több sportágnak gondot jelent a külföldi sportolók honosításának nehézsége, ennek könnyítésében kérték a MOB segítségét.

11.  A sportági szakszövetségek kérik az olimpiai felkészülés állami támogatásánál, az  edzőpartner keret létesítését a világversenyekre való felkészülés során( judo, birkózás, ökölvívás, vívás, taekwondo, torna,öttusa, tenisz, asztalitenisz stb.)

12. Több sportág kérte a Gerevich ösztöndíj keretek emelését, mivel ez több edző és versenyző egyetlen jövedelmi forrása.

13. Az úgynevezett. „kis olimpiai sportágak” kérik az ÖM és a MOB támogatását felzárkóztató program megindításához.

A biztatónak egyáltalán nem tekinthető, sőt lehangoló helyzet ellenére most
800 nappal a londoni olimpiai játékok megnyitója előtt mégis derülátó vagyok. Derűlátásomat a 2009-ben elért kiváló eredményekre alapozom. Pekingben a magyar csapat különböző, a bevezetőben már említett – és sajnos azóta is változatlan – hátráltató körülmények miatt eredeti célkitűzéseit nem tudta elérni. De ahogyan ezt akkor megfogalmaztuk a magyar sport többre képes. Ez az elmúlt évben bebizonyosodott.
Pekingben, mint emlékezetes 3 első, 5 második és 2 harmadik helyezést és 93 pontot szereztünk.
Az elmúlt esztendőben pedig a világbajnokságok olimpiai versenyszámaiban 8 első, 4 második és 9 harmadik helyezést és 139 pontot értünk el.

S az idei esztendő is nagyszerűen kezdődött, a cselgáncsozók a Bécsben rendezett Európa-bajnokságon 7 érmet (2 aranyat) nyertek.
Bízom a folytatásban..
Határozottan állítom, hogy Londonba erős csapattal utazunk 20-22 sportágban veszünk részt, 130-140 pontot szerzünk és 7-8 bajnoki címmel térünk haza.

forrás: www.mob.hu

Egyéb